A medikalizáció és a nők helyzete
Mi a medikalizáció, és hogyan érinti a mindennapjainkat?
A medikalizáció az a folyamat, amely során az emberi élet bizonyos aspektusait – legyen szó természetes testi vagy lelki folyamatokról – az orvostudomány hatáskörébe vonják (Casas Martínez, 2023). Az olyan hétköznapi jelenségek, mint az öregedés, a menstruáció, vagy akár a szülés, gyakran válnak orvosi intervenció tárgyává, még akkor is, ha ezek alapvetően nem igényelnének beavatkozást (Nisha, 2021).
Ez a folyamat alapjaiban formálja a mindennapjainkat, hiszen a társadalmi normák és elvárások gyakran az egészségügy által előírt keretek között definiálják, mi számít „normálisnak” vagy „egészségesnek” (Riessman, 1983). Az emberek – különösen a nők – életét így gyakran az orvosi rendszerek és protokollok határozzák meg, akár akarják, akár nem.
Miért kerülnek a nők gyakrabban a medikalizáció fókuszába?
A nők testi folyamatai – például a menstruáció, a terhesség, a szülés és a menopauza – történelmileg és kulturálisan is kiemelt figyelmet kapt/nak (Utz, 2011). A patriarchális rendszerek gyakran a női testek feletti kontroll eszközeként használták az orvostudományt (Raymond, 1982). Például a szülés medikalizációja, amely a természetes folyamatokat háttérbe szorítva a kórházi, orvosi környezetbe helyezte át a szülést, sok esetben a nők autonómiájának csökken(t)éséhez vezetett (Abrams, 2017). (Lásd hazánkban az otthonszülés és Geréb Ágnes esetének különösen terhes történetét [Papp, 2017].)
A nők társadalmi helyzete is hozzájárul ehhez: az úgynevezett „nő-mítoszok” gyakran ábrázolják a nőket gyengébb nemként (de Beauvoir, 1969), akiknek a férfiak védelmező ereje mellett különösen nagy szükségük van az orvosi ellátásra és iránymutatásra. Mindez tovább erősíti azt a gondolatot, hogy a női test állandó ellenőrzést és „javítást” igényel.
Egészségügy: szolgálat vagy kontrollmechanizmus?
Felmerül a kérdés, hogy vajon a nők érdekében történik-e mindez, vagy inkább a társadalmi kontroll és a gazdasági érdekek vezérlik a folyamatokat? A szűrővizsgálatok és az egészségügyi protokollok valóban a nők egészségét szolgálják, vagy inkább normatív elvárásokat erősítenek meg, amelyek a nőket a „jó anya,” „jó feleség,” vagy éppen „felelősségteljes nő” szerepébe kényszerítik?
Ez a kettősség – segítség és kontroll – a medikalizáció egyik legfontosabb és legvitatottabb kérdése, amely a feminista kritika, a feminista bioetika központi témájává vált (Monticelli, 2019). Az írásom egyik célja, hogy az olvasót elgondolkodtassa: vajon valóban az egészségügy irányítja az életünket, vagy mi magunk is képesek lehetünk visszavenni az irányítást, hatalmat gyakorolni a saját egészségünk, életünk felett?
A szűrővizsgálatok kultusza. Egészség vagy társadalmi nyomás?
A szűrővizsgálatok fontosságáról: prevenció és korai felismerés
A szűrővizsgálatok vitathatatlanul fontos szerepet játszanak az egészségmegőrzésben. A prevenciós kampányok célja, hogy a társadalom tagjai tudatosabban viszonyuljanak saját egészségükhöz, és felismerjék azokat a kockázati tényezőket, amelyek életmódjukból vagy genetikai adottságaikból fakadhatnak.
Ugyanakkor fontos feltenni a kérdést: vajon a szűrővizsgálatok hangsúlyozása valóban az egyének érdekét szolgálja, vagy inkább egy gazdasági érdekek által vezérelt rendszer része, amely egyre több embert igyekszik a rendszerbe vonni (McKee & Stuckler, 2012; Fox, 2024; Noonan, 2024; Brown, 2023; Sell, 2019)?
A túlmedikalizálás problémái. Mikor válik a rendszer öncélúvá?
A túlmedikalizálás azt jelenti, hogy az egészségügy olyan problémákat is orvosi keretbe helyez, amelyek természetes részei az emberi életnek (Katzmarek, 2019). Ez, ahogyan már utaltam rá, különösen a nőket érinti, akiknek bizonyos biológiai folyamataik és életszakaszaik gyakran kerülnek orvosi felügyelet alá, még akkor is, ha nem igényelnének beavatkozást (Kaufert & Lock, 1997; Ranjbar et al., 2019).
A szűrővizsgálatok esetében ez a jelenség abban nyilvánulhat meg, hogy egyes vizsgálatok indokolatlanul gyakoriak, vagy olyan betegségekre hívják fel a figyelmet, amelyek kockázata rendkívül alacsony – ez nemcsak a felesleges aggodalom és stressz forrása lehet, hanem az egyén autonómiájának csorbulását is eredményezheti (Yong et al., 2022; McQueen 2022; Grimes & Schulz, 2002; Lin & Duane, 2007). Vajon valóban szükség van minden egyes vizsgálatra, vagy a rendszer öncélúan fenntartja magát, hogy biztosítsa a folyamatos betegáramlást (Humber, 2019; Perry & Bernasek, 2024)?
Társadalmi elvárások és szégyen. Hogyan hat a nők önképére a „felelősségteljes nő” narratívája?
A szűrővizsgálatok nemcsak egészségügyi, hanem társadalmi kérdések is. A „felelősségteljes nő” narratívája azt sugallja, hogy egy nőnek kötelessége mindent megtenni saját és családja egészségéért, különben felelőtlennek vagy gondatlannak bélyegzik. Ez a nyomás különösen erős az egészség területén, ahol a (szűrő)vizsgálatok elhanyagolása gyakran morális ítéleteket von maga után (Morgenroth et al., 2024; Kraaijeveld & Jamrozik, 2022; García et al., 2011).
Ez a társadalmi elvárás nemcsak szorongást kelthet, hanem a nők önértékelésére is negatívan hathat. Az egészségügyi rendszerben tapasztalt szégyenérzet – például amikor valaki nem tudja időben elvégeztetni a javasolt vizsgálatokat anyagi vagy időbeli okok miatt – tovább mélyíti a nőkben a bűntudatot és az önkritikára való hajlamot (Thomson et al., 2015).
A szűrővizsgálatok fontossága tagadhatatlan, de a feminista kritika rávilágít arra, hogy ezek a gyakorlatok nem mentesek a társadalmi és gazdasági hatásoktól. A kérdés az, hogyan lehet úgy kialakítani az egészségügyi rendszert, hogy az valóban az egyének érdekeit szolgálja, és ne helyezzen rájuk aránytalan nyomást vagy szégyenérzetet.
A patriarchális struktúrák és az egészségügy összefonódása
Történeti áttekintés. A női testek kontrollálásának története az orvoslásban
A női testek feletti kontroll a patriarchális társadalmi berendezkedések egyik alapvető eszköze (volt) (Wolf, 1999). Az orvostudomány történetében látható, hogy a női testet nemcsak biológiai, hanem társadalmi és kulturális értelemben is alárendelték. Már az ókori görög orvoslásban megjelent a „hisztéria” fogalma, amely a női test és psziché együttes patologizálásának korai példája volt (Tasca et el., 2012). A 19. század közepéig, a 20. századig az autonómia és az önrendelkezés tematizálása szinte teljesen hiányzott az orvosi gyakorlatban: a beavatkozások inkább szolgálták a patriarchális normák fenntartását, mintsem a nők valódi egészségi érdekeit (Backman, 2024).
A női panaszok elbagatellizálása
Az orvosi szakirodalom és a páciensek tapasztalatai is azt mutatják, hogy a nők fájdalmát és tüneteit hajlamosak pszichoszomatikus eredetűnek titulálni, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyni (eClinicalMedicine, 2024; Casala et al., 2021; Northwell Health, n.d.). Ennek következményeként a diagnosztikai folyamatok elhúzódhatnak, és sok esetben a kezelés sem megfelelő, egyes források (Shayo, 2024; Bever, 2022; Weisse et al., 2001;) szerint pedig a nők ugyanazon tünethalmaz esetén még kevesebb fájdalomcsillapítót is kapnak , mint férfi társaik. Ez a fajta bagatellizálás nemcsak az orvosi ellátás szintjén jelenik meg, hanem hozzájárul a nők szubjektív élményeinek és tapasztalatainak rendszerszintű aláásásához.
Az anyaság és a reproduktív egészség medikalizációja. Választási lehetőségek vagy kényszerpályák?
A reproduktív egészség, avagy a termékenység körüli medikalizáció kétélű fegyver. Egyrészt lehetővé teszi a szülés és terhesség biztonságosabbá tételét, másrészt azonban korlátozhatja a nők önrendelkezési jogát (Johanson et al., 2002; Mauadie et al., 2022). Az anyaság társadalmi elvárásai és az orvosi normák gyakran kényszerítik a nőket bizonyos útvonalak követésére, mint például a császármetszés vagy az orvosi általánoságban preferált szülési módok. A meddőségi kezelések és a fogamzásgátló eszközök is kettős szerepet játszanak: egyszerre biztosítanak szabadságot és helyeznek nyomást a nőkre, hogy megfeleljenek a társadalmi elvárásoknak. A feminista kritika (ld. Idris et al., 2023; Khosla et al., 2023) rámutat arra, hogy a reproduktív egészség területén az autonómia és a választási szabadság támogatása kulcsfontosságú ahhoz, hogy a nők valóban saját testük és egészségük felett rendelkezhessenek.
A szűrővizsgálatok gazdasági és társadalmi vetületei
Az egészségipar szerepe. Profit vagy valódi segítség?
A modern egészségügy egyik alappillére a szűrővizsgálatok rendszere, amely első látásra az egyének egészségének megőrzését szolgálja. Ugyanakkor érdemes megvizsgálni, hogy ezek a vizsgálatok mennyiben szolgálják a páciensek érdekeit, és mennyiben a gyógyszeripar, a diagnosztikai eszközöket gyártó cégek, illetve az egészségügyi szolgáltatók profitérdekeit.
A mammográfia vagy a méhnyakrák-szűrés kampányai mögött gyakran találunk olyan lobbiérdekeket, amelyek nem csupán a megelőzést hangsúlyozzák, hanem a felesleges beavatkozások számát is növelhetik (Szabo, 2019; Biddell et al., 2021; ). Az egészségipar profitérdekeltsége különösen szembetűnő, amikor a páciensek számára drága, gyakran nem teljesen indokolt vizsgálatokat ajánlanak (Jauhar, 2014; Kaiser Health News, 2017; Allen 2018; Beauvais 2020; Hawryluk 2023; Rossheim, 2023; Kolata, 2024). Ez felveti a kérdést: hol húzódik a határ az egészségmegőrzés és az ipari érdekek kiszolgálása között?
A szűrővizsgálatokhoz való hozzáférés egyenlőtlenségei. Kinek a kiváltsága az egészség?
Az egészséghez való hozzáférés, különösen a szűrővizsgálatok terén, nem egyenlően oszlik meg (Ryan, 2022; Castaldi et al., 2022). A fejlett országokban a szűrővizsgálatok széles körben elérhetők, míg a szegényebb régiókban sokszor a legalapvetőbb egészségügyi ellátás is hiányzik (Shootman et al., 2006; World Health Organization & World Bank, 2017; Bozhar et al., 2022).
Még a fejlett társadalmakon belül is jelentős különbségek figyelhetők meg. Az alacsonyabb jövedelmű rétegek számára gyakran megfizethetetlenek a magánszektor által kínált szűrések, míg az állami rendszerben hosszú várólisták és korlátozott kapacitás nehezíti az ellátást (McIntyre & Cho, 2020; Schibell & Wilson, 2022) – erről nekünk, magyaroknak is intenzív tapasztalataink vannak. A hozzáférés nemcsak anyagi, hanem kulturális és földrajzi tényezőkön is múlik: a vidéken élők számára például sokszor nehézséget jelenthet egy-egy szűrővizsgálatra való eljutás.
Ez az egyenlőtlenség azt eredményezi, hogy az egészség – amelyet alapvető emberi jognak tartunk – valójában sokak számára kiváltsággá válik, amelyet a társadalmi helyzet és az anyagi erőforrások határoznak meg.
A társadalmi státusz és az egészségkultúra összefüggései
A társadalmi státusz és az egészségkultúra között szoros kapcsolat figyelhető meg: a magasabb társadalmi státuszú nők gyakran tudatosabban viszonyulnak az egészségükhöz, rendszeresebben járnak szűrővizsgálatokra, és több információval rendelkeznek az egészségmegőrzésről (Walters, 2004; American Psychological Association, 2010). Ez azonban nem feltétlenül a személyes felelősségüknek, hanem az oktatáshoz és információhoz való jobb hozzáférésüknek köszönhető.
Ezzel szemben az alacsonyabb jövedelmű vagy kevésbé iskolázott rétegekben gyakran hiányzik az egészségkultúra, ami nemcsak a szűrővizsgálatok elkerülésében, hanem az egészségtudatos életmód hiányában is megmutatkozik. Ez a helyzet azonban nem a „felelőtlenség” jele, hanem egy olyan strukturális probléma, amely az információhiányból, az idő- és anyagi erőforrások szűkösségéből fakad (Pampel et al., 2010).
A társadalmi státusz tehát nemcsak az egészséghez való hozzáférést, hanem az egészséghez való viszonyulást is meghatározza. A társadalmi igazságosság érdekében fontos lenne, hogy az egészségügyi rendszerek ne csupán a tehetősebb rétegek számára legyenek elérhetők, hanem mindenki számára biztosítsák az esélyegyenlőséget.
A feminista kritika és a lehetséges megoldások
Az egészségügy újragondolása. Hogyan lehetne kevésbé patriarchális a rendszer?
Az egyik legfontosabb lépés a rendszer átalakításában a nők tapasztalatainak és hangjának előtérbe helyezése. Ez magában foglalja:
- A nők aktív bevonását az egészségügyi döntéshozatalba, akár betegként, akár szakértőként. Az orvos-beteg viszony hierarchikus szerkezetének lebontása alapvető fontosságú, hogy a nők ne passzív alanyai, hanem aktív résztvevői legyenek saját gyógyulási folyamatuknak.
- A kutatások fókuszának kiterjesztését a női testre és annak sajátosságaira. A női egészségügyi problémák gyakran alulreprezentáltak a kutatásokban, ami ahhoz vezet, hogy a kezelési protokollok nem veszik figyelembe a nők egyedi igényeit (Fox, 2023).
- A reproduktív egészség politikától való függetlenítését, hogy a nők önálló döntéseket hozhassanak anélkül, hogy külső nyomás nehezedne rájuk.
Az oktatás és az önrendelkezés fontossága. Mit tehetnek a nők saját egészségükért?
Az oktatás kulcsfontosságú szerepet játszik az önrendelkezés előmozdításában. A nőknek hozzáférést kell biztosítani olyan információkhoz, amelyek segítenek megérteni testük működését és az egészségügyi rendszert. Néhány kulcsfontosságú lépés:
- Egészségtudatosság fejlesztése már fiatal korban: Az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kell helyezni a női test működésének megértésére, beleértve a menstruációt, a hormonális változásokat és a reproduktív egészséget.
- Hiteles információforrások elérhetővé tétele: Az online térben rengeteg félrevezető vagy félelmet keltő információ található. Szükség van olyan platformokra, ahol szakértők által hitelesített, érthető és elérhető tudásanyag található.
- A szűrővizsgálatok tudatosítása: A nők számára egyértelművé kell tenni, hogy mely vizsgálatok szükségesek és melyek lehetnek túlzóak, hogy ne a félelem, hanem a tudatosság vezesse őket.
A női közösségek hatalmas erőt képviselnek az információmegosztásban és a támogatásban. Ezek a csoportok nemcsak a tudatosság növelésére, hanem érzelmi támasz nyújtására is alkalmasak.
- Tapasztalatok megosztása: A közösségi csoportok lehetőséget adnak arra, hogy a nők megosszák egymással tapasztalataikat – lásd például az általam vezetett Womandala holisztikus női közösséget. Ez nemcsak tanulságos, de bátorító is lehet.
- Közös fellépés: A női csoportok képesek kollektív fellépésre, például az egészségügyi szolgáltatások minőségének javítása érdekében. Együtt könnyebb nyomást gyakorolni a döntéshozókra.
- Összetartás nehéz helyzetekben: Legyen szó egy diagnózis feldolgozásáról vagy műtét előtti szorongásról, a közösség szupportív ereje segíthet a nőknek, hogy ne érezzék magukat annyira egyedül.
Az egészségügy női szempontú újragondolása nemcsak a nők egészségét javíthatja, hanem a társadalmi egyenlőséget is előmozdíthatja. Az oktatás, az önrendelkezés és a közösségi szolidaritás együtt képesek lehetnek arra, hogy a nők valóban saját kezükbe vegyék az egészségük feletti hatalmat.
Egészségügyi szabadság és a nők jövője
A medikalizáció kritikája túlmutat az egészségügy területén: alapvetően a nők társadalmi helyzetének újragondolásáról szól. Ha felismerjük, hogy a női testek medikalizálása nem csupán egészségügyi kérdés, hanem egy strukturális probléma része, akkor esélyünk nyílik arra, hogy változtassunk a rendszeren. A kritikus gondolkodás lehetővé teszi, hogy a nők ne csak passzív résztvevői legyenek az egészségügyi döntéseknek, hanem aktív, tudatos szereplőkké váljanak. Ez a folyamat nemcsak az önrendelkezést erősíti, hanem az egészségügy átláthatóságát és igazságosságát is elősegíti.
Az egészségügyi szabadság azt jelenti, hogy minden nőnek joga van tájékozott döntéseket hozni a saját testéről, anélkül, hogy társadalmi elvárások vagy gazdasági érdekek befolyásolnák. A medikalizáció kritikája segíthet abban, hogy a nők visszaszerezzék az irányítást a testük felett, és felszámolják azokat a patriarchális struktúrákat, amelyek korlátozzák egészségügyi választásaikat. A változás kulcsa a párbeszéd és az összefogás. Fontos, hogy merjünk kérdéseket feltenni: Miért van szükség bizonyos szűrővizsgálatokra? Kik profitálnak belőlük? Valóban az egészségünket szolgálják, vagy inkább a társadalmi normák fenntartását?
A kritikus gondolkodás nem azt jelenti, hogy elutasítjuk az orvosi ellátást vagy a szűrővizsgálatokat, hanem azt, hogy tudatosan megvizsgáljuk azok célját és hatásait. Kérdezzünk, tájékozódjunk, és ne féljünk megkérdőjelezni a rendszert, ha az nem szolgálja a mi érdekeinket! Végül, a közös cselekvés ereje elengedhetetlen. A nők közösségei, civil szervezetek és feminista mozgalmak képesek valódi változást elérni, ha együtt dolgoznak az egészségügyi rendszerek átláthatóbbá és igazságosabbá tételén. Ne feledd, hogy minden apró lépés számít – akár ennek a blogposztnak a megosztása is.
Irodalom
- Abrams, J. R. (2017). The illusion of autonomy in women's medical decision-making. Florida State University Law Review, 42(1), 17. https://ir.law.fsu.edu/lr/vol42/iss1/4
- Allen, M. (2018). Unnecessary medical care is more common than you think. ProPublica. https://www.propublica.org/article/unnecessary-medical-care-is-more-common-than-you-think
- American Psychological Association. (2010). Fact sheet: Women & socioeconomic status. https://www.apa.org/pi/ses/resources/publications/women
- Backman, I. (2024). From hysteria to empowerment. Yale Medicine Magazine, (172), Women's Health Special Report. https://medicine.yale.edu/news/yale-medicine-magazine/article/from-hysteria-to-empowerment/
- Beauvais, B., Gilson, G., Schwab, S., Jaccaud, B., Pearce, T., & Holmes, T. (2020). Overpriced? Are Hospital Prices Associated with the Quality of Care? Healthcare (Basel), 8(2), 135. https://doi.org/10.3390/healthcare8020135
- Bever, L. (2022). From heart disease to IUDs: How doctors dismiss women’s pain. The Washington Post. https://www.washingtonpost.com/wellness/interactive/2022/women-pain-gender-bias-doctors/
- Biddell, C. B., Spees, L. P., Smith, J. S., Brewer, N. T., Des Marais, A. C., Sanusi, B. O., Hudgens, M. G., Barclay, L., Jackson, S., Kent, E. E., & Wheeler, S. B. (2021). Perceived financial barriers to cervical cancer screening and associated cost burden among low-income, under-screened women. Journal of Women's Health (Larchmont), 30(9), 1243–1252. https://doi.org/10.1089/jwh.2020.8807
- Brown, N. A. (2023). Capitalism versus compassion: Can healthcare do both? MedPage Today. https://www.medpagetoday.com/opinion/prescriptionsforabrokensystem/104139
- Casale, R., Atzeni, F., Bazzichi, L., Beretta, G., Costantini, E., Sacerdote, P., & Tassorelli, C. (2021). Pain in Women: A Perspective Review on a Relevant Clinical Issue that Deserves Prioritization. Pain Therapy, 10(1), 287–314. https://doi.org/10.1007/s40122-021-00244-1
- Casas Martínez, M. de la L. (2023). The medicalization of life: An interdisciplinary approach. Heliyon, 9(6), e16637. https://doi.org/10.1016/j.heliyon.2023.e16637
- Castaldi, M., Smiley, A., Kechejian, K., Butler, J., & Latifi, R. (2022). Disparate access to breast cancer screening and treatment. BMC Women's Health, 22(1), 249. https://doi.org/10.1186/s12905-022-01793-z
de Beauvoir, S. (1969). A második nem (L. Görög & V. Somló, Trans.). Gondolat.
- eClinicalMedicine. (2024). Gendered pain: a call for recognition and health equity. eClinicalMedicine, 69, 102558. https://doi.org/10.1016/j.eclinm.2024.102558
- Fox, M. (2023). Despite decades of promises, health research still overlooks women. The Guardian. https://www.theguardian.com/science/2023/nov/20/women-health-research-jill-biden-white-house
Fox, N. J. (2024). Capitalism and the ‘commercial determinants of health’: A more-than-human micropolitics. Social Science & Medicine, 350, 116925. https://doi.org/10.1016/j.socscimed.2024.116925
- García, E., Timmermans, D. R., & van Leeuwen, E. (2011). Women's views on the moral status of nature in the context of prenatal screening decisions. Journal of Medical Ethics, 37(8), 461–465. https://doi.org/10.1136/jme.2010.040592
- Grimes, D. A., & Schulz, K. F. (2002). Uses and abuses of screening tests. The Lancet, 359(9309), 881-884. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(02)07948-5
- Hawryluk, M. (2023). Why unnecessary medical testing prevails in the U.S. health care system, wasting billions. BenefitsPRO. https://www.benefitspro.com/2023/11/13/why-unnecessary-medical-testing-prevails-in-the-u-s-health-care-system-wasting-billions/?slreturn=20250128104024
- Idris, I. B., Hamis, A. A., Md Bukhori, A. B., Chan Chee Hoong, D., Yusop, H., Shaharuddin, M. A.-A., Fauzi, N. A. F. A., & Kandayah, T. (2023). Women’s autonomy in healthcare decision making: A systematic review. BMC Women's Health, 23(1), 643. https://doi.org/10.1186/s12905-023-02792-4
- Jauhar, S. (2014). One patient, too many doctors: The terrible expense of overspecialization. Time. https://time.com/3138561/specialist-doctors-high-cost/
- Johanson, R., Newburn, M., & Macfarlane, A. (2002). Has the medicalisation of childbirth gone too far? BMJ, 324(7342), 892–895. https://doi.org/10.1136/bmj.324.7342.892
- Kaczmarek, E. (2019). How to distinguish medicalization from over-medicalization? Medical Health Care and Philosophy, 22(1), 119–128. https://doi.org/10.1007/s11019-018-9850-1
- Kaiser Health News. (2017). Unnecessary medical tests, treatments cost $200 billion annually, cause harm. Healthcare Finance News. https://www.healthcarefinancenews.com/news/unnecessary-medical-tests-treatments-cost-200-billion-annually-cause-harm
- Kaufert, P. A., & Lock, M. (1997). Medicalization of women's third age. Journal of Psychosomatic Obstetrics & Gynecology, 18(2), 81-86. https://doi.org/10.3109/01674829709085573
- Khosla, R., Mishra, V., & Singh, S. (2023). Sexual and reproductive health and rights and bodily autonomy in a digital world. Global Health Action, 16(1), 2269003. https://doi.org/10.1080/26410397.2023.2269003
- Kolata, G. (2024). Study puts a $43 billion yearly price tag on cancer screening. The New York Times. https://www.nytimes.com/2024/08/05/health/cancer-screening-tests-cost.html
- Kraaijeveld, S. R., & Jamrozik, E. (2022). Moralization and Mismoralization in Public Health. Medicine, Health Care and Philosophy, 25(4), 655–669. https://doi.org/10.1007/s11019-022-10103-1
- Lin, K. W., & Duane, M. R. (2007). Are Some Screening Tests Doing More Harm Than Good? American Family Physician, 76(3), 351-352. https://www.aafp.org/pubs/afp/issues/2007/0801/p351.html
- Mauadie, R. A., Pereira, A. L. F., Prata, J. A., & Mouta, R. J. O. (2022). Discursive practices about the decision-making power of women in childbirth. Interface - Comunicação, Saúde, Educação, 26, e220259. https://doi.org/10.1590/interface.220259
- McIntyre, D., & Chow, C. K. (2020). Waiting Time as an Indicator for Health Services Under Strain: A Narrative Review. Inquiry, 57. https://doi.org/10.1177/0046958020910305
- McKee, M., & Stuckler, D. (2012). The Crisis of Capitalism and the Marketisation of Health Care: The Implications for Public Health Professionals. Journal of Public Health Research, 1(3), 236-239. https://doi.org/10.4081/jphr.2012.e37
- McQueen, M. J. (2002). Some ethical and design challenges of screening programs and screening tests. Clinica Chimica Acta, 315(1–2), 41–48. https://doi.org/10.1016/S0009-8981(01)00719-7
- Monticelli, F. (2019). Under the Microscope: Women’s health and the patriarchy. Europe & Me. https://europeandme.eu/under-the-microscope-womens-health-and-the-patriarchy/
- Morgenroth, T., Ryan, M. K., Arnold, M. F., & Faber, N. S. (2024). The Moralization of Women's Bodies. European Journal of Social Psychology. https://doi.org/10.1002/ejsp.3136
- Nisha, Z. (2021). The Medicalisation of the Female Body and Motherhood: Some Biological and Existential Reflections. Asian Bioethics Review, 14(1), 25–40. https://doi.org/10.1007/s41649-021-00185-z
- Noonan, R. J. (2024). Extrinsic goals benefit capitalism but not well-being. Rethinking the economy’s goal for a healthier future. Health Promotion International, 39(5). https://doi.org/10.1093/heapro/daae090
- Northwell Health. (n.d.). Gaslighting in women’s health: No, it’s not just in your head. https://www.northwell.edu/katz-institute-for-womens-health/articles/gaslighting-in-womens-health
- Pampel, F. C., Krueger, P. M., & Denney, J. T. (2010). Socioeconomic Disparities in Health Behaviors. Annual Review of Sociology, 36, 349–370. https://doi.org/10.1146/annurev.soc.012809.102529
- Papp, R. K. (2017). Puncipolitika III.: Vezéráldozat. Miben volt igaza, és mit rontott el Geréb Ágnes? Mérce. https://merce.hu/2017/06/09/puncipolitika_iii_vezeraldozat_miben_volt_igaza_es_mit_rontott_el_gereb_agnes/
- Perry, T., & Bernasek, A. (2024). Profits over care? An analysis of the relationship between corporate capitalism in the healthcare industry and cancer mortality in the United States. Social Science & Medicine, 349, 116851. https://doi.org/10.1016/j.socscimed.2024.116851
- Ranjbar, F., Gharacheh, M., & Vedadhir, A. (2019). Overmedicalization of Pregnancy and Childbirth. International Journal of Women’s Health and Reproduction Sciences, 7(3), 419–420. https://doi.org/10.15296/ijwhr.2019.70
- Raymond, J. G. (1982). Medicine as Patriarchal Religion. The Journal of Medicine and Philosophy: A Forum for Bioethics and Philosophy of Medicine, 7(2), 197–216. https://doi.org/10.1093/jmp/7.2.197
- Riessman, C. K. (1983). Women and medicalization: A new perspective. Social Policy, 14(1), 3–18. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/10264493/
- Rossheim, J. (2023). Unnecessary medical tests can be risky, stressful, and expensive: How to avoid them. MarketWatch. https://www.marketwatch.com/story/unnecessary-medical-tests-can-be-risky-stressful-and-expensive-how-to-avoid-them-131bd969
- Ryan, C. (2022). Lack of Access to Screening Leads to More Advanced Cancer in Socially and Economically Challenged Populations. OncLive. https://www.onclive.com/view/lack-of-access-to-screening-leads-to-more-advanced-cancer-in-socially-and-economically-challenged-populations
- Schibell, N., & Wilson, K. (2022). Hurry Up And Wait: Long Wait Times Cripple Access To Care, Health Outcomes, And Patient Experience. Forrester. https://www.forrester.com/blogs/hurry-up-and-wait-long-wait-times-cripple-access-to-care-health-outcomes-and-patient-experience/
- Schootman, M., Jeffe, D. B., Baker, E. A., & Walker, M. S. (2006). Effect of area poverty rate on cancer screening across US communities. Journal of Epidemiology and Community Health, 60(3), 202-207. https://doi.org/10.1136/jech.2005.041020
- Sell, S. K. (2019). 21st-century capitalism: structural challenges for universal health care. Globalization and Health, 15(76). https://doi.org/10.1186/s12992-019-0517-3
- Shayo, M. (2024). Study finds women less likely to be prescribed pain relief than men. King’s College London. https://www.kcl.ac.uk/news/study-finds-women-less-likely-to-be-prescribed-pain-relief-than-men
- Szabo, L. (2019). A million-dollar marketing juggernaut pushes 3D mammograms. Fierce Biotech. https://www.fiercebiotech.com/medtech/a-million-dollar-marketing-juggernaut-pushes-3d-mammograms
- Tasca, C., Rapetti, M., Carta, M. G., & Fadda, B. (2012). Women And Hysteria In The History Of Mental Health. Clinical Practice and Epidemiology in Mental Health, 8, 110–119. https://doi.org/10.2174/1745017901208010110
- Thomson, G., Ebisch-Burton, K., & Flacking, R. (2015). Shame if you do—shame if you don’t: women’s experiences of infant feeding. Maternal & Child Nutrition, 11(1), 33–46. https://doi.org/10.1111/mcn.12148
- Utz, R. L. (2011). Like mother, (not) like daughter: The social construction of menopause and aging. Journal of Aging Studies, 25(2), 143–154. https://doi.org/10.1016/j.jaging.2010.08.019
- Yong, S. E. F., Wong, M. L., & Voo, T. C. (2022). Screening is not always healthy: An ethical analysis of health screening packages in Singapore. BMC Medical Ethics, 23, 57. https://doi.org/10.1186/s12910-022-00798-5
- Weisse, C. S., Sorum, P. C., Sanders, K. N., & Syat, B. L. (2001). Do gender and race affect decisions about pain management? Journal of General Internal Medicine, 16(4), 211–217. https://doi.org/10.1046/j.1525-1497.2001.016004211.x
- Wolf, N. (1999). A szépség kultusza (N. Follárdt, Trans.). Csokonai Kiadó.
- World Health Organization, & World Bank. (2017). Half the world lacks access to essential health services, 100 million still pushed into extreme poverty because of health expenses. https://www.who.int/news/item/13-12-2017-world-bank-and-who-half-the-world-lacks-access-to-essential-health-services-100-million-still-pushed-into-extreme-poverty-because-of-health-expenses