Mire jó a mindfulness és mire nem?

A mindfulness nem mindenre csodaszer, de van azonban néhány dolog, amiben segít ha rendszeresen gyakoroljuk.

Azzal, hogy ha jobban megértjük, mikor jó választás a mindfulness, fokozni tudjuk jóllétünket, személyes hatékonyságunkat.

Goleman szerint az a trükkös dolog áll elő, amikor megpróbáljuk a mindfulnessről szóló kutatásokat értelmezni, hogy sok tanulmány, ami a mindfulness pozitív hatásaira hívja fel a figyelmet, kevésbé használ szigorú standardokat, mint más kutatások. Soknak nagyon szegényes a kontroll csoportja, vagy nem megfelelő a kontroll csoport kiválasztása, így még az is előfordulhat, hogy  mind a két csoport tulajdonképpen hasonló arányú fejlődést tanúsít a megfigyelt területeken.

A Wisconsin egyetemen Richard Davidson idegtudós és Daniel Goleman pszichológus a legszigorúbb tudományos normák szerint vizsgálták meg a témában publikált tudományos cikkeket, hogy eligazítást nyújtsanak a mindfulnessről és egyéb meditációról szóló kutatások tengerében. Azt találták, hogy a több ezer cikkből csupán 1%-a a kutatásoknak az, ami valóban megfelel az orvosi kutatás tudományos standardjainak.

Ezek a szilárd tudományos talajon állú kutatások négy valódi előnyt tulajdonítottak a mindfulness gyakorlásának: erősebb fókusz, nyugalom megőrzése stressz hatása alatt, jobb memória és hatására a társadalom együttműködő állampolgárrá válunk.

Lássuk hogy működik a gyakorlatban.

1. Erősebb fókusz

A legszigorúbb normákat alkalmazó tanulmányok szerint kevesebb nyugtalanság és elkalandozás tapasztalható azok között, akik rendszeresen gyakorolnak mindfulnesst. Ezek az emberek jobb koncentrációs készséget mutattak. Lefordítva a személyes hatékonyság nyelvére, magasabb produktivitást érnek el mindennapjaik során, még akkor is, ha több feladatot egyszerre párhuzamosan végeztek, azaz a multi taskingot alkalmazzák.

2. Nyugalom megőrzés stressz hatása alatt

Tanulmányok kimutatták, hogy aki rendszeresen meditál, azaz formálisan gyakorolja a mindfulnesst, kisebb a félelem központja, az amygdala. Ez azt jelenti, hogy kisebb eséllyel értelmezi az agy a bejövő ingereket veszélyként, így kisebb eséllyel kapcsol át védekező üzemmódba (üss vagy fuss reakció).

Lássunk egy példát: vegyünk egy magas szintű projekt csoportot. A kutatások szerint napindító mindfulness gyakorlás által, miután a csoportban az egyének elkezdtek dolgozni, kevésbé intenzíven reagáltak a kisebb konfliktusokra. Ez azt is magával hozza, hogy hatékonyabban osztottak meg egymás között ötleteket és információkat, sokkal hatékonyabban hoztak meg stratégiai szintű döntéseket, mivel nyugodtabban tudták megvitatni a különböző álláspontokat. Más kutatások a kontroll csoporton azt felfedezték fel, hogy az agyuk hamarabb regenerálódik a stresszt kiváltó esemény után.

3. Jobb memória

Azok, akik rendszeresen gyakorolnak mindfulnesst, jobb munkamemóriával (rövid távú memóriával) rendelkeznek.  A rövid távú memória fejlettsége hozzásegít a komplex gondolkodáshoz, segíti a probléma megoldást.

4. Együttműködő állampolgár

A meditáció, ami tudatosan finomítja a kedves attitűdöt, része a formális mindfulness gyakorlásnak. A tanulmányok szerint a meditáció által nő a nagylelkűség, a meditációt rendszeresen gyakorlók nagyobb valószínűséggel segítenek rászorulókon. Ez a kedves, nagylelkű hozzáállás segít hozzá ahhoz, hogy szociális közegünk együttműködő állampolgárává váljunk.

Nem kell tehát mindent elhinnünk a mindfulness pozitív hatásairól, de felsorolt négy tényezőben tudományosan alátámasztott kutatások bizonyítottak be annak jótékony hatását mindennapi életünkben, munkahelyi helyzetekben.

Forrás:

Daniel Goleman: Here’s What Mindfulness Is (and Isn’t) Good For. Harvard Business Review. 2017. September 23.