Újholdas blogbejegyzésünk két verzióval érkezik: egy mélyebb, szakmai elemzés mellett egy közérthető összefoglalót is készítettünk. Válaszd a hozzád leginkább passzoló megközelítést, és merülj el az újhold üzenetében!
Az idei utolsó, december 30-i újhold az önazonosság és a társas kapcsolatok közötti viszony feltérképezésére invitál. Arra ösztönöz, hogy megvizsgáljuk: mit áldozunk fel saját identitásunkból a közösség elfogadásáért, és mit kell elengednünk a „hivatalos” énünkből ahhoz, hogy valóban önmagunk lehessünk.
Most megérthetjük, hogy csak akkor tudunk hitelesen színre lépni a külvilágban, ha tisztában vagyunk valódi vágyainkkal és céljainkkal. Rájöhetünk arra is, hol és miként áruljuk el szívünk igazságait és vágyait nap mint nap a megszokott elismerésekért cserébe. Társas viszonyaink tükrében válik világossá, mivel érdemes azonosulnunk, és mi az, amit el kell engednünk. A folyamat célja, hogy lefejtsük személyiségünk felesleges rétegjeit, és közelebb kerüljünk valódi önmagunkhoz.
Ez az újhold a belső igazságaink és értékeink felvállalásáról szól – lehetőséget kapunk a múltból ránk kövesedett, mára korlátokká vált minőségek alóli felszabadulásra.
A már nem fenntartható, életképtelen (pár)kapcsolati, társas mintázataink és az azok okozta rendezetlenségek különösen szembetűnővé válhatnak, de ezzel párhuzamosan megérhet bennünk az igény egy új rend kialakítására is. Ehhez felül kell vizsgálnunk a valóságunkat, és őszintén szembe kell néznünk azzal, milyen viszonyban is állunk a realitással.
Ami különösen megragadhatja a figyelmünket, ha a decemberi újhold képletére tekintünk, az az, hogy három egymást követő házban (8., 9., X.) található retrográd bolygóenergia, így a szekvenciális evolúciós-karmikus lépcsőfokok vonatkozásában várható átértékelés, mérlegelés, fejlődésre ösztönző impulzusok erősödése. A konfrontációt-transzformációt követő kiterjedés, majd a (társadalmi mátrixban való) „helyfoglalásunk” területén az Uránusz, a Jupiter és a Mars bolygók késztetnek (ön)reflexióra. Mivel a képletben „fordított” zodiákusi helyzettel van dolgunk, vagyis a jegyek sorrendje eltér az őshoroszkópban megszokottól – hiszen itt az I. ház csúcsa nem a Kos jegyében, hanem pont, hogy a vele szemben lévő jegyben, a Mérlegben kezdődik –, a házak és a jegyek energetikája most fordított viszonyban jelenik meg, ami sajátos perspektívát ad az életházak által jelölt területek megélésében, egyéni tapasztalásokban.
A Skorpió és a Bika, a Nyilas és az Ikrek, valamint a Bak és a Rák archetípusai keverednek és válnak leginkább hangsúlyossá a mostani újhold alkalmával.
A retrográd Bika Uránusz a 8. házban az eddigi, biztonságot nyújtó (vagy biztonságosnak vélt) kapcsolódási, egyesülési mintázatainkat rázza fel, ingatja meg – azt a kényelmetlen kérdést hozza felszínre a mélytudatból, hogy „Vajon milyen téves beidegződéseim korlátoznak még a testi-lelki kiteljesedésben?”. A retrográd Ikrek Jupiter saját felségterületén, a 9. életházban az iménti kérdés megválaszolása utáni szellemi nyitottá válást hivatott mérsékelni: ha objektíven felismertem és tudatosítottam, mi az, ami nem szolgál már, akkor mire érdemes megnyílnom, vajon mit érdemes befogadnom – egyáltalán hogyan érdemes a világra (és benne önmagamra) tekintenem?
Csak ezen kérdések megválaszolása után tudom elfoglalni a számomra is megfelelő hely(em)et a (kül)világban, a külső otthont szinkronba hozni a belsővel.
Bár a retrográd Mars a telihold idején még az Oroszlán 2°15’-én látható, tehát az Oroszlán analógiái is jelentős szerepet kapnak a téridőben – pontosan: „Mit adok fel a saját identitásomból azért, hogy a közösség részévé váljak és elnyerjem annak elfogadását?”, „Mi mindent kell levetnem a ’hivatalos’ identitásomból, hogy (újra) önmagam lehessek?” –, viszont a Mars a következő év elején visszahátrál a Rák jegyébe, így ennek a retrográd ciklusnak ott találjuk a fő üzenetét. A Mars december 7-én 00:33-kor váltott az Oroszlán 6°10’-én stacioner állapotból retrográd mozgásba, és majd csak 2025. február 24-én lesz ismét direkt a Rák 17°00’-án.
Vissza kell térnünk a „méhbe”, önmagunkba, egészen a legmélyünkig, hogy felfedezzük, hol áruljuk el nap mint nap szívünk igazságait és valódi vágyait a hétköznapi elismerésekért cserébe. Ekkor tudjuk lefejteni egocentrikus személyiségstruktúránk felesleges rétegjeit, és megtalálni a valódi(bb) önmagunk.
Ez az imént említett „méh” a mostani újhold alkalmával különösen fontossá válik, hiszen a Vízöntőbe éppen átlépett Plútó, illetve maga a újhold is a Rákkal analóg IV. életházban található – az újhold ráadásul közel az Ég Mélyéhez, az IC-hez (Imum Coeli). Az új holdciklus, az új érzelmi ciklus a saját autoritásunkra való ráébredés, a belső igazságaink, a számunkra tetsző, otthonos dolgaink felvállalásának az időszaka. Mindez különösen fontossá válik most, hiszen a téridőpillanat képe azt mutatja, hogy az ezekkel a témákkal való törődést kollektív szinten elmulasztottuk a múltban, a jövő irányának az alakulásában, alakításában pedig sarkalatosak (a Bak telihold mint kihagyott evolúciós lépés jelenik meg a téridőpillanat képletében – kvadrálja mind a Mérleg jegyű Leszálló Holdcsomópontot, mind pedig a Kos jegyű Felszálló Holdcsomópontot). A Leszálló és a Felszálló Holdcsomópontok uralkodó bolygói, a Vénusz és a Mars a decemberi Ikrek telihold óta még mindig a Vízöntőben és az Oroszlánban találhatók. Az 5-ös házas Vízöntő Vénusz azt mutatja, hogy hogyan, miként működtettük a közelmúltban a Leszálló Holdcsomópont analógiáit. Mivel a Vénusz a képletben duplán fix minőséget ölt magára – az 5-ös ház fix ház (Oroszlán), a Vízöntő pedig fix jegy – a ránk kövesedett, mára korlátokká vált értékekről, azok identitásunkká tételéről ad hírt. Voltaképpen ugyanezt kommunikálja a szintén Vízöntő jegyű, IV. életházas Plútó is, amelynek a polaritáspontja alacsonyabb oktávjára, planetáris párjára, a X-es házas retrográd Marsra mutat, és amivel közeledő, teljes fázisú oppozícióban kapcsolódik. (Az oppozíció a Mars retrográd mozgásában 2025. január 3-án válik majd pontossá az Oroszlán és Vízöntő jegyek 1°08’-én, majd miután direktbe fordult, április 27-én lesz egzakt ismét a szóban forgó jegyek 3°48’-én.) Ez a Mars-Plútó oppozíció az ellentétes energiák integrálását, a személyes társadalmi szintre történő kiterjesztésének, megvalósításának a szükségességét fejezi ki.
Csakis társadalmi kontextusban, társas viszonyokban válhat nyilvánvalóvá, mivel érdemes azonosulnunk és mivel nem, mi a miénk és mi nem. Csak akkor tudunk megfelelően „eljárni” a külvilágban, ha tudjuk, mit is szeretnénk igazán.
A Leszálló Holdcsomópont óra-képi helyzetén különösen megakadhat a szemünk, mivel triplán kulminációs pozícióban találjuk: Mérleg-ciklusa legvégén jár már, pontosan 1°06’-en – a Holdcsomópontok retrográdak –, az Aszcendens (Mérleg 3°58’) „fölött” pedig mindössze pár fokkal tolat teljes erővel a 12. életház ködös, neptunuszi terrénumában. Amennyire erőteljesen megmutatkoznak most életünkben a (pár)kapcsolati mintázataink okozta rendezetlenségek, legalább annyira erősen érezteti elkerülhetetlenségét egy új rend szisztematikus elindítása és beiktatása (Kos jegyű Felszálló Holdcsomó a VI. életházban). Hogy miként tudjuk mindezt megcselekedni? A Felszálló Holdcsomópont működtetője, a retrográd Mars az Oroszlánban, a X. házban azoknak az értékeknek a szervezett felszámolására szólít fel bennünket, amelyekről a Vízöntő Vénusz (és a szintén Vízöntő jegyű Plútó) kapcsán szó volt, és amelyek társadalmi elismertséghez, identitásunk érvényesítéséhez segítenek hozzá bennünket. Egy újabb rend megteremtésének a kollektív igényét az a T-kvadrát is egyértelműsíti, ami a 3., 9. és 6. életházakat (mint összegző, változó házakat) összekötve jön létre a Nyilas Merkúr, Ikrek Jupiter és Halak Szaturnusz között, utóbbival az égi háromszög csúcsán.
Felülvizsgálat alá kell tehát vennünk a valóságunkat, át kell gondolnunk, összességében hogyan viszonyulunk a tényszerű körülményekhez
– a szükséges változtatások mértékét és intenzitását, az indokolt „életmódváltás” kereteit csak ezután tudjuk megfelelően felmérni, felbecsülni.