Újholdas blogbejegyzésünk két verzióval érkezik: egy mélyebb, szakmai elemzés mellett egy közérthető összefoglalót is készítettünk. Válaszd a hozzád leginkább passzoló megközelítést, és merülj el az újhold üzenetében!
A december 1-jei újhold remek alkalmat ad arra, hogy újraértékeljük a természet szerepét az életünkben – különösen az ahhoz fűződő személyes kapcsolatunkat. Ezen az újholdon a Nyilas jegyének adaptív minősége kerül előtérbe, amely kardinális módon (Kos) nyilvánul meg.
A Nyilas kiterjedő, derűs, jövőorientált archetípusa a segítségünkre lesz abban, hogy intenzívebb kapcsolatot létesítsünk a természetes világgal, így ebben az időszakban megnövekszik az érdeklődésünk az állatok, növények és az organikus környezet iránt, miközben egyre kevésbé lesznek vonzók számunkra a mindennapjainknak keretet biztosító érzéketlen, gépies társadalmi-gazdasági struktúrák. Most felerősödik az intuíciónk és az érzékelésünk, lehetőséget biztosítva arra, hogy felfedezzük autentikus énünket, és tisztázzuk eredeti szándékainkat. Elindulhatunk tehát a saját igazságaink felkutatására, ráadásul optimizmussal és hittel – még akkor is, ha ez a spirituális „expedíció” nem minden esetben egyszerű, zökkenőmentes.
Ideje jön annak is, hogy jobban megszűrjük, felülvizsgáljuk a külvilágból, a kapcsolatainkból felénk érkező üzeneteket. A társulások területén áthaladó retrográd Jupiter megfontoltságra, következetes befogadásra ösztönöz.
Alkalmunk nyílik továbbá megvizsgálni és finomhangolni a társadalmi valóságba való integrálódásunk módját – ekkor érkezik el az idő, hogy bátran felvállaljuk szívünk valódi vágyait, még akkor is, ha azok nem mindenki számára elfogadhatók. A járatlan utat jelképező Felszálló Holdcsomópont kényelmetlen energiái akkor válnak igazán otthonossá, ha merjük megengedni magunknak azokat a transzformatív tapasztalatokat, amelyek az intimitás és a közelség egy újfajta értelmezésére, átkeretezésére nyitnak teret.
A december 1-jei újhold archetipikus főszereplője a Nyilas, és nem csupán azért, mert az újhold ebben a jegyben teljesedik ki, hanem azért is, mert a téridőpillanat Aszcendense is ebbe a jegybe esik, az újholdat alkotó Hold és Nap pedig együtt is áll magával a kelőponttal. Egy határozott, tűzelemű energetikai csomópontot láthatunk tehát mindjárt az I. életház csúcsán, amint rátekintünk a reggeli időpontra felállított kördiagramra. Melyek is a Nyilas és az azt uraló Jupiter legfontosabb analógiái? Kiterjedés, befogadás, optimizmus, intuíció, tudás (és annak a vágya) – nem utolsó sorban pedig a természet(esség).
Ez az újhold nagyszerű lehetőséget biztosít arra – sőt következetesen arra hív –, hogy revideáljuk a természet(esség) személyes életünkben betöltött szerepét.
Valóban a privát életünk, az énünk, identitásunk vonatkozásában szükséges ezt a kutatómunkát elvégeznünk most, mivel az Aszcendens a személyes eszmélés, a kollektív egészből és az anyai méhből való szeparáció, a világra jövetel, törekvés jelölője. Az I. életház a Kos jegyével analóg, ennek tükrében megállapíthatjuk, hogy december 1-jétől egészen egy hónapon át a Nyilas változó, adaptív minősége kíván konkrétan, kardinális módon (Kos) megnyilvánulni. Amennyiben hangsúlyos a képletünkben a Nyilas archetípus – vagy a változó minőség mint olyan jegy és/vagy életház szintjén – akkor ismerős lehet számunkra az a fajta „elidegenedettség”, az emberi világ és az annak kreatúrái iránt tanúsított értetlenség, közöny, ami most felerősödik az elkövetkező hetekben. Ennek az az oka, hogy a Nyilas a természettel köt össze minket, prominenciája esetén sokkal nagyobb érdeklődéssel fordulunk az állatok, a növények organikus világa felé, mint a humán társadalmi-gazdasági felépítmények indusztriális és kizsákmányoló szerveződései irányába. Ennek az „emberellenességnek” a lehetőségét többek között a X-es házas Mérleg Leszálló Holdcsomópont is sejteti, de a Sárkányfarokról a későbbiekben még bővebben szó lesz.
Az állatokkal való kapcsolódásaink során szerzett tapasztalataink egyik legcsodálatosabbika minden bizonnyal az ítélkezés hiányának evidenciája.
Az állatok nem bíráskodnak, a természet nem ítélkezik – innen a Nyilas (és a Jupiter) inkluzív (élet)filozófiája.
A bal agyféltekés, az Ikrekre jellemző taxonómia, vagyis rendszertan helyett – amely definíciós gyakorlat a szeparációt, kirekesztést erősít(het)i – a Nyilas a jobb agyféltekét hozza működésbe és az ösztönökkel gazdálkodik. Rá- és megérez. A Nyilas időszakában tehát felerősödnek az intuitív megérzéseink, képességeink. Az állatokkal való relációinkban ritkán van helye számító adok-kapoknak vagy érdekvezérelt tranzakcióknak; ezek jobbára őszinte, feltétel nélküli kötődések. Az állatok világában a tápláléklánc látszólag hierarchikus rendszere is csak az ökoszisztéma egyensúlyát szolgálja, ahol minden fajnak megvan a maga szerepe. Nincs hatalomra törekvés vagy önérdekre visszavezethető elnyomás és/vagy elnyomatás, hiszen az egyes cselekvések – például a vadászat vagy a már említett táplálkozás – pusztán az élet fenntartásához szükséges ösztönökből fakadnak. Ez egyfajta természetes „demokrácia”, ahol minden lény, legyen az ragadozó vagy zsákmányállat, része a rendszer egészének, és hozzájárul annak működéséhez. A(z állatok) világ(a) befogadó: minden élőlény helyet talál benne, létezésük pedig nélkülözhetetlen a nagyobb körforgásban.
Adni, megosztani, befogadni – ezek a természeti törvényt fémjelző igék, amit a Nyilast kvadráló jegy, a Szűz szolgálatkész archetípusa is alátámaszt.
December hónapban sok újat megtanulhatunk önmagunkról, eredeti szándékainkról (I. életház), ha több időt töltünk a természetben (Nyilas). Érdemes lehet figyelemmel követnünk dísznövényeink növekedését. Hogyan, merre hajtanak ki újabb levelek; hol ütik fel a fejüket újabb sarjak? Vegyük észre, hogy a természet „autentikus”, nincsen stílusa! Mantránkká válhat ebben az időszakban az autopoézis terminusa. Az autopoézis annyit takar, hogy egy rendszer önmagát hozza létre, tartja fenn és újítja meg. Ez azt jelenti, hogy a rendszer saját belső folyamatai révén képes fennmaradni, anélkül, hogy külső utasításokra lenne szüksége. Egy élő szervezet – pl. egy sejt – autopoietikus: saját maga termeli azokat az anyagokat és folyamatokat, amelyek a működéséhez és megújulásához szükségesek. Ez nemcsak a biológiában érvényes, hanem filozófiai értelemben is használatos: arra, hogy miként „hozzák létre” magukat egyes rendszerek, például a társadalmi vagy pszichológiai struktúrák. Az autopoézis tehát az önszerveződést és önfenntartást jelenti, ahol a rendszer egésze a saját alkotóelemei közötti interakcióból áll össze. A decemberi Nyilas újhold ilyen autopoietikus önszerveződésre inspirál minket. A konszenzusokhoz, szabályokhoz és társadalmi szerződésekhez való merev alkalmazkodás elengedésére.
Nem baj, ha időnként furcsának, kívülállónak tartanak minket – vagy éppenséggel mi érezzük számkivetettnek magunkat –, hiszen az újholdas energetika célja a saját igazságaink felkutatása és megtalálása, ami a konszenzusalapú társadalmakban ritkán bizonyul zökkenőmentes vállalkozásnak. A Nyilasnak és a Jupiternek ez az elsődleges és legfontosabb funkciója: hogy megértsük önmagunkat, és nyomára akadjunk annak, akik természetes valójában vagyunk.
Ehhez vissza kell helyeznünk a fókuszt a lelkiségre (Urania aszteroida az Aszcendensen).
Az I. házas, Nyilas jegyű Nap-Hold együttállást az Ikrek Jupiter uralja a VII. házban, amely planétával ráadásul közeledő, domborodó fázisú oppozícióban is állnak. A domborodó fázisú oppozíció integrációt sürget, ami az újhold képletében az én és a másik, az én véleményem és a mások véleménye közötti dilemma feloldását jelöli ki.
A VII. házas, Ikrek jegyű, retrográd mozgású Jupiter felfokozott evolúciós szükségességet jelez a kapcsolatainkból érkező információk befogadására vonatkozóan. Ez a retrográd princípium a megfontolt recepció megcselekvését támogatja – hogy ne tegyünk a magunkévá bármit is anélkül, hogy megkérdőjeleznénk azt. (A Jupiter ráadásul egy vonalban áll a Nimród [Orion] egyik lábát jelölő csillaggal, a Rigellel, ami jelen esetben az újragondolás bölcsességének meglépését teszi időszerűvé.) Ez az intellektuális határtartás képes elvezetni bennünket az I. házas energiák megvalósításához, a saját véleményünk megfogalmazásához, természetünk őszinte kifejezéséhez.
Hogy az individuális és társas szempontok vetélkedése kollektív szinten (is) kulminációhoz érkezett, azt több jelzés egyértelműsíti az újhold képletében: egyfelől az I. és VII. házak tengelyén jön létre az imént vizsgált, az újhold és a retrográd Jupiter között létrejövő oppozíció, amely tengely a Kos-Mérleg dichotómiával analóg; másfelől az újhold az egyéni ébredés pontján, az Aszcendensen teljesedik ki, tehát szemben áll, így pedig kiegyenlítődésre törekszik a társulásokat kódoló Deszcendenssel; továbbá nemcsak uralmi cserében látható az I. és a VII. ház ura (retrográd Jupiter a VII. házas Ikrekben és retrográd Merkúr az I. házas Nyilasban), de teljes fázisú szembenállásban (és kontra-parallellel) is aspektálják egymást. (Arról nem is beszélve, hogy a holdcsomópontok a Kos és a Mérleg jegyek tengelyén haladnak éppen át.)
Az új fázis az ellentétes erők közötti oszcillálásról szól. Egyszerre táplálja a teljes szabadság és függetlenség iránti vágyat, valamint a kapcsolatokon keresztül való kiteljesedés szükségességét.
Ezen két erő folyamatos, árapályszerű ingadozása között találhatjuk magunkat – hol a másikban, a társulásokban való feloldódás, hol pedig a teljes visszavonulás, az önmagunkba feledkezés vágyát érezve. A teljes fázis során megtanuljuk, hogyan egyensúlyozzunk e változó minőségű (Ikrek/Nyilas) szélsőségek között, miközben fokozatosan szocializáljuk tudatunkat: felismerjük, hogy a társadalom mit vár (el) tőlünk, és hogyan hangolhatjuk össze a közösség igényeit egyéni céljainkkal, hogyan illeszthetjük be azokat személyes életünkbe (retrográd Merkúr és retrográd Jupiter mint az I. és VII. házak urai teljes fázisú oppozícióban). Polarizáló élményeink során azzal szembesülünk, hogy az egyensúly és az arra való törekvés elengedhetetlen a társadalmi létezés során. A Nyilas jegyű újhold apropóján – ami, ne feledjük, az önmagasággal analóg I. ház csúcsáról, a Kos archetípusát esszenciálisan magába sűrítő Aszcendensről opponálja a VII. házas, retrográd mozgású Jupitert – a saját magunkról szerzett ismereteinket, a társadalmi valóságba történő integrálódásunk mikéntjét, hogyanját ellenőrizhetjük, optimalizálhatjuk a következő hetekben. Aktuálissá válik a kérdés, hogy miként maradhatunk hűek önmagunkhoz, miközben a (sokszor [velünk] ellenséges) világ részei is vagyunk, a világ felé is nyitunk.
A ránk váró, különösen gazdag önmeghatározási tapasztalatok egyetlen célt szolgálnak: hogy valós természetünknél fogva legyenek bármilyen vadhajtásaink, de egyenrangú félként, a világ nevezetű ökoszisztéma szerves részeként (Nyilas/Jupiter) tekintsünk önmagunkra.
A horoszkóptengelyek a decemberi újhold idején különösen hangsúlyosak, mivel nemcsak maga az újhold teljesedik ki az Aszcendensen, de a képlet másik két hőse, a Leszálló és a Felszálló Holdcsomópont is konjugál az MC-IC tengellyel. A Medium Coelivel együtt álló Mérleg Leszálló Holdcsomópont a nyilvános kapcsolatainkban bekövetkezett egyensúlytalansági állapotról, valamint a strukturálódott, de megmerevedett, így már akadályozó kapcsolati-kapcsolódási mintázatainkról ad hírt; míg az Imum Coelivel együtt álló Kos Felszálló Holdcsomópont az érzelmi önállóság szokatlanságáról, járatlan útjáról, az emocionális értelemben vett leválás és öngondoskodás idegenségéről tájékoztat. A Leszálló Holdcsomópontot a 2-es házas Bak Vénusz uralja, ami balzsamos együttállásban és parallelben áll a már Vízöntőbe lépett Plútóval. A kapcsolati kontroll, valamint az anyaghoz és a test(iség)hez kapcsolódó beidegződéseink és félelmeink gátolják a fejlődésünket – ezeket kell hátrahagynunk, hogy szabadon folytathassuk az utunkat.
A Felszálló Holdcsomópont ismeretlen, jelenleg még erőteljesen diszkomfortos energiáját úgy tudjuk a legsikeresebben realizálni, ha bátran, mások véleményétől és visszajelzésétől sem tartva felvállaljuk és megvalósítjuk szívünk igaz (Oroszlán) vágyait (Mars), melyek nagy valószínűséggel egyfajta átlényegítő, transzformáló intimitás és nemiség megtapasztalására irányulnak (8. ház).
Noha a tudatában lehetünk ennek az evolúciós célnak, és a megvalósításához vezető út is kirajzolódhat előttünk, a tényleges cselekvés akadályokba ütközhet a múltból átörökített reflexek folytán (a Leszálló Holdcsomópont ura, a Vénusz félhold fázisú kvintil fényszögben van a Felszálló Holdcsomóponttal) – segítségünkre lehet viszont, ha aktiváljuk az individuációs folyamatot és tudatosítjuk, hogy független aktorok vagyunk, mások véleményének pedig nem feltétlenül kell hatással lennie az önmagunkról kialakított képünkre, az önmagunkról való tudásunkra (a Jupiter mint az I. ház ura utolsó negyedes kvintillel kapcsolódik a VII. házas Ikrekből a Felszálló Holdcsomóponthoz).
Haladjunk tovább a Sárkányfej két trigonjával! A Felszálló Holdcsomópont terjesztő fázisú harmadfénnyel kapcsolódik az I. házas Nyilas újholddal és magával az Aszcendenssel, valamint első negyedes trigont „vet” a 8-as házas Oroszlán Marshoz. Az első negyedes harmadfény nagyon szépen kidomborítja, sőt szintetizálja mind a 8-as házas Oroszlán Mars, mind pedig a Kos Felszálló Holdcsomó „létbetörő”, asszertív jellegét.
Az első negyedes fázis minden esetben cselekvési krízist jelöl, katalizál: új evolúciós minták létrehozásáról szól, az ebben a fázisban létrejövő trigon pedig ezen minták kreatív megvalósítását követeli.
Élénken élhetnek még bennünk a múlt mintázatai – és az azokhoz kötődő emlékek –, ugyanakkor különösen erős sürgetést, késztetést érezhetünk az új minőségek kézzelfoghatóvá tételére is. A fényszög a Felszálló Holdcsomópont és annak uralkodó bolygója között jön létre, így az energiák újdonsága, szétszórt csatornázása, vagy a fényszög természetéből fakadó kényelmesség okán problémákba ütközhetünk az evolúciós irány, az új személyes valóság hétköznapi aktualizálásakor, pedig az égi objektumok által jelzett minőségeknek innentől kezdve a mindennapjaink szerves részévé kellene válnia. Segítségünkre siet viszont az újholddal alkotott terjesztő fázisos trigon, amely az új érzelmi, illetve evolúciós ciklus potenciálisan sikeres integrálásáról ad számot. Egy terjesztő fázisos trigon létrejöttekor már kiismertük a társadalmi valóság egészét, ez alapján pedig tudjuk, hogyan alakítsunk ki és valósítsunk meg saját, egyénre szabott, a mi érdekeinket szolgáló és örömet adó célokat – ennek értelmében tehát a Nyilas újhold kapcsán nevesített energiák, minőségek anyagba öntése jelentős kozmikus támogatást kap. Erre az a királytrigon (vagy átfutó trigon) is egyértelműen utal, amit a Hold, a Nap, a Felszálló Holdcsomópont, illetve a Mars rajzol ki a tűzelemű jegyek elején, az I., IV. és 8. életházakat összekötve. A tűzelem a cselekvést, a kezdeményezést, a bátorságot, a szenvedélyt és a vágyat jelképezi – segítséget kapunk tehát mindezek megéléséhez. Mivel harmonikus energiaáramlás alakul ki az imént megnevezett jelölők között, így egymás megnyilvánulásait támogatva nagyobb eséllyel érhetnek el akadálytalan megvalósulást.
Bár ez a tűzelemű királytrigon megfelelő üzemanyagot biztosít a képletben felsejlő evolúciós dinamikák működtetéséhez, valamint a fényszögképben részt vevő égi objektumok funkcióinak az integrálásában is hatékony támogatónk lehet, egy effajta konfigurációnak megvan az a veszélye, hogy nem rendelkezik elegendő fejlődési stresszel. Szerencsére a Leszálló és Felszálló Holdcsomópontok tengelye egy konstruktívabb megvalósítással, így pedig pozitívabb prognózissal kecsegtető tűz-levegő Sárkánnyá egészíti ki, transzformálja ezt a konfigurációt: a Sárkány „gerincét” adó oppozíciót maga a karmatengely adja, míg a Leszálló Holdcsomóponthoz mind a Nap-Hold konjunkció, mind pedig a Mars egy-egy szextillel kapcsolódik, mindezzel energetizálva-dinamizálva a királytrigon hevült, ugyanakkor lusta keringését.
A fókusz a Leszálló Holdcsomóponton van, ami levegős pozíciója okán az inspiráció által vezérelt aktivitás logikus megvalósítását ösztönzi. Érdemes ebbe a Sárkányba kapaszkodnunk az elkövetkező időkben, hogy megbirkózhassunk a sajátunkkal – végre-valahára pedig hazaérkezzünk önmagunkba, önmagunkban (Sárkányfej a Kos IC-én).