Hulladékmentes kalandozások – Útközben enni (4. rész)

Hogyan kerülhetem el és hogyan lehetek tudatosabb az előrecsomagolt termékek, állandó műanyagszatyrok úti elemózsiás fóliák hada közepette?  Dórival és és Edvárddal Hulladékmentes kalandozások cikksorozatunk 4. részében ezekre keressük a válaszokat.


Arról már írtunk, hogy mi a baj a műanyagokkal. Na most a műanyagok és az eldobható, egyszer használatos dolgok egy másik óriási forrása az, amikor útközben étkezünk. Mert valamiért az rögződött belénk, hogy mindent jól be kell csomagolni és kis adagokban fogyasztani. Jobb egy kirándulásra szeletelt sajtot venni, ami be van csomagolva, mint egy darab sajtot és magunk vágni föl. Honnan is jön ez a berögződés, mikor nem is olyan rég még simán elővette mindenki a vonaton a konyharuhába csomagolt szelet kenyeret és a szál kolbászt?

Azzal, hogy minden termék külön csomagolást kap csak egy olyan fogás, amivel szeretnének nekünk minél több terméket eladni az egyszerűség és a kényelem álcájába bújtatva.

Mi kitapasztaltunk pár olyan fogást, amivel ezt könnyedén kikerülhetitek és rájöhettek, hogy nem is akkora ördöngösség. Persze, a legjobb az lenne, ha befőttes üvegbe vásárolhatnánk,de azért utazásnál kompromisszumot kell kötnünk, hogy beférjünk a 50 literes hátizsákba. Azonban nem a vékony eldobható műanyag zacskó, alufólia, folpack az egyetlen alternatíva. Mi viszünk magunkkal újrahasználható könnyen lemosható méhviaszos textil kendőt és textil szendvics csomagolót. Ilyet készíthetünk otthon is, de lehet már nagyon szépeket venni.

 

Ami mindig van nálunk: pár darab pillekönnyű textil szatyor és zsák, összehajtható doboz. Ebbe a sajttól a zöldségeken át a pékárúig mindent meg tudunk venni.

Legutóbbi hulladékmentes utunkon nulla erőfeszítéssel, nulla zacskót használtunk feleslegesen. Külföldön piacon vagy út menti árusnál vásároltunk saját tárolókba. Túrára pedig szintén magunk készítettünk szendvicset, vittünk gyümölcsöt, főtt tojást és olajos magvakat.

TIPP: Nagyon gyorsnak kell lennetek, mert azonnal zacskóznak mindenhol mindent. Rájöttünk, hogy még azelőtt előkészítjük a szatyrainkat, mielőtt kérnénk valamit például a pékségben, mert mire átnyújtjuk a pulton és elmagyarázzuk, már benne is van a papír vagy műanyag zacskóban. Szinte mindenhol nagyon pozitívan, sőt örömmel fogadták „furcsaságunkat”. Volt, ahol még ajándék zöldséget is kaptunk .

További miértekről és és hogyanokról kövessétek Hulladékmentes kalandozások 12 részes cikksorozatunkat és látogassátok meg Dóri és Edvárd Talpalatnyitörténetek blogját.

niki
niki
niki@letitslow.hu

Niki egy lelkes tréner, főállásban közgazdász és folyamatfejlesztő. A mindfulness és a meditáció magas szintű ismeretét Buddhista szerzetesektől tanulta Thaiföldön.