Hulladékmentes kalandozások – Plasztiközön után (2.rész)

Hidratálj rendszeresen, igyál sok folyadékot útközben nehogy rosszul legyél, jaj abba az országban még véletlenül sem szabad a csapból inni, mert beteg leszel, amúgy is palackos vizet bárhol lehet venni, vagy nem? A víz kérdés a tudatos utazók kiemelten fontos témája. Hogy miért? Dórival és Edvárddal, akik közel 50 országban jártak már, a Hulladékmentes kalandozásaink cikksorozatunk 2. részében, arra keressük a választ, hogy mi a baj a palackokkal és mit tehetünk mi tudatos utazóként?


Utazásaink során arra lettünk figyelmesek, hogy van egy-két olyan hulladék, ami nagyon tipikusan utazáshoz köthető. Ezek közül az első a PET palack vagy pille palack, vagyis műanyag üveges ásványvíz. Senkit nem szeretnénk elrettenteni az alábbi képekkel, de bárhol jártunk a világban sajnos mindenhol találtunk hasonló helyeket…és nem kellett őket nagyítóval keresni.

A világ szebbnél szebb helyeit teszi tönkre a szemét, és nem csak esztétikailag.

A szemünket bántja egy nyaralásnál, az amikor a tengerpartra kifekve nem a homokot, hanem a szemetet kell odébb pakolnunk, hogy leterítsük a törölközőnket, viszont ennél nagyobb baj, hogy a teljes élővilágot és a mi szervezetünket is tönkreteszi.

De hogyan? Mi a baj a műanyagokkal?

Magyarországon évente kb. 100 millió tonna hulladékot termelünk és ennek egy jelentős részét a háztartásainkban.

Még azok, akik otthon szelektíven gyűjtenek, vagy csapvizet isznak saját kulacsban a nyaralás alatt hajlamosabbak elengedni magukat. Pedig sok olyan ország van, ahol még szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás sincs, így a kirándulásnál megivott víz palackja nagy valószínűséggel valahol az Óceánban landol. A Csendes Ócieánban két nagy, több Magyarország területű sziget úszik. Még egy érdekesség: Gondoltad volna, hogy egy 1,5 literes műanyag flakonos ásványvíz előállítása 3 liter vízbe kerül?

Na, de mi a baj a palackokkal?

Egy üveg lebomlási ideje 450 év…

ami elég megdöbbentő ahhoz képes, hogy sokszor csak 1-2 percig „használjuk” majd eldobjuk. Ráadásul a lebomlás csak azt jelenti, hogy egyre kisebb részekre bomlik, de továbbra is a vizeinkben maradnak ezek a mikroműanyagok, ami a tápláléklánc alján lévő planktonokon keresztül az emberi szervezetbe is bejutnak.

Előállításukhoz rengeteg kőolajat és energiát használnak feleslegesen.

Igazából nem újrahasznosítható. Abban az értelemben nem, hogy a PET palackból nem lesz újra PET palack és amit készítenek belőlük (pl.: polár pulóverek) nem hasznosíthatóak megint újra.

Ezzel szemben például az üvegből újra ugyan olyan értékű üveget lehet előállítani.

Mi, utazók, fogyasztók sokat tehetünk! Mi az a három dolog, amit akár te is megtehetsz?

  1. Tényleg csak akkor használj egyszer használatos műanyagokat, amikor nagyon indokolt. Ha lehet mindig többször használatossal váltsd ki vagy üveggel.
  2. Mikor döntési helyzetben van (és ez nagyon sokszor van, figyeld meg) akkor dönts a környezetbarátabb változat mellett.
  3. Mindig legyen nálad újratölthető palack. A repülőre is fel lehet vinni! Tényleg! Mi minidig megtöltjük az átvilágítás után a kulcsainkat és felvisszük a repülőre.

Sok tévhit kering arról, hogy hol lehet, hol nem lehet meginni a vizet. Mielőtt utaztok, interneten nézzetek utána, hogy valóban igazak-e ezek. A helyiek is tudnak információt adni róla.

Mi a legtöbb helyen megittuk a vizet, amit víztisztítóval tisztítottunk meg. De léteznek cseppek és tabletták is, érdemes utána nézned.

Ha tényleg nem iható a víz, vagy  nem mersz ráhagyatkozni az internetes tanácsokra, víztisztítóra akkor a lehető legnagyobb kiszerelést válaszd és abból töltsd át saját flakonodba.

 

További miértekről és és hogyanokról kövessétek Hulladékmentes kalandozások 12 részes cikksorozatunkat és látogassátok meg Dóri és Edvárd Talpalatnyitörténetek blogját.

 

 

 

niki
niki
niki@letitslow.hu

Niki egy lelkes tréner, főállásban közgazdász és folyamatfejlesztő. A mindfulness és a meditáció magas szintű ismeretét Buddhista szerzetesektől tanulta Thaiföldön.